A történet a 18. század végén, Yeongjo király uralkodásának utolsó évében játszódik. Ebben az időben a jég az aranynál is drágább árucikk volt, a királyi család felügyelte a kitermelést, a raktározást és az eladást. Az első miniszterelnök-helyettes, Cho Myung-Soo szeretett volna jó nagy szeletet kikanyarítani a jégbizniszből, ezért két ellenlábasát, a második miniszterelnök-helyettest, és a Seokbinggo jégraktár felügyelőjét, Baek Dong-Soo-t, bajba keveri, és számüzetésbe küldi. Ő és a családja pedig kizárólagos jogot szerez a jégüzletben. A száműzött miniszterelnök-helyettes fia, Duk-Moo, bosszút forral, megtervezi a „nagy jégrablást”.

A történet a Csoszon korból indul, egy gyilkossággal, aminek felderítése kapcsán Lee Tak koronaherceget és kisérőit bérgyilkosok üldöznek. A menekülők egy szakadékon készülnek átugrani, amikor hirtelen napjainkban találják magukat, mert a szakadék egyfajta időalagút volt. A koronaherceg és emberei döbbenten állnak egy szöuli háztetőn, értetlenül szemlélik a modern nagyvárost és éjszakai fényeit és persze a tetőtéri lakás tulajdonosát, a talpraesett és csinos lányt.

Arang egy szűz kísértet, aki semmire sem emlékszik a halála előttről. Nagyon szeretné megtudni, hogy ki is valójában, és miért kellett idejekorán meghalnia, amihez pont kapóra jön neki, hogy találkozik Kim Eun-Oh-val, egy nemes úrfival, aki képes látni a szellemeket. A férfi kezdetben nem túl segítőkész, de rögtön megváltozik a hozzáállása, amikor rájön, hogy Arang kapcsolatban állhat a három éve eltűnt anyjával. Hogy végére járjon az ügynek, Eun-Oh még azt is elvállalja, hogy ő legyen a város új magisztrátusa.

Choi Youngról – Goryeo harcos, aki a XIV. században él – és egy tehetséges orvosnőről, a XXI. századi Dr. Yoo Eun-Soo-ról szól ez a történet: találkozásukról, kalandjaikról, kialakuló szerelmükről. A két főszereplő között kb. 700 év korkülönbség van. Meglepő, mi? De ez ne zavarjon meg senkit, mivel az egész dorama egy csodálatos fantasy, amibe belecsöppenünk magunk is, mikor nézzük.