Talán néhányótokba már felvetődött a kérdés, hogy miért is található meg az oldalon más ország meséi. Bár önmagában viszonyítva kevés található az oldalon, mégis van egy bizonyos mennyiség, ami fejtörőt okozhat még számomra is.

A sima animékkel, mint a Kaleido Star, Inuyasha nincs is semmi probléma. Tudjuk, hogy ezeket japánok készítették, japán a szinkronhang, japán a stúdió, tehát egyértelműen japán.

Azonban vannak azok a bizonyos animék, sokaknak inkább mese. Amin az ember elgondolkodik, hogy mégis miért rakhattam fel az oldalra. Sok esetben az ember fejében meg sem fordulna, hogy ez akár anime is lehet. Ennek a főbb okai (pláne a régebbieknél, még az 1900-2000-res évekig), hogy maga a grafika sem adja vissza az anime főbb stílusait. Nagy szemek és társai. Még akkor alakultak ki. Az egyértelmű Candy, Candy-n sem nagyon látható még.

Nézzük hát, hogy mik is azok a koprodukciós animék, vagy egyáltalán ez a szó mit is takar.

Lényegében ezek alatt azt értjük, hogy egy olyan anime, aminek a készítőinek egy része japán, a másik viszont valamilyen más ország. Legyen az kína, amerika, szlovák vagy bármi egyéb. Aztán vannak a vegyes felvágottak, mikor nem csak kettő, hanem akár három ország is vegyül. Ilyen például a Nils Holgersson (megjegyzem, a cikk megírás előtt egy nappal tudtam meg én is, hogy ez bizony anime).

Az esetükben sokszor nehéz megállapítani, hogy ez anime. Egyetlen mérvadó lehet, ha magában a grafikában találsz valami hasonlóságot, aztán az interneten rákeresve meg is bizonyosodhatsz róla, vagy szimplán szembejön veled akár a stáblistában, hogy ezt is a japánok készítették.

Bár nehéz megállapítani, egy régi motorosnak könnyen szemet szúrhat, hogy ez bizony nem csak egy újabb amerikai mese.

Itt azonban felvetődhet egy kérdés, ami számomra sokáig tisztázatlan maradt, és engem is gondolkodóba ejtett. Ha már felkerülhetnek koprodukciós animék, amiért ne kerülhetne fel akár egy sima amerikai mese is. A kérdést legfőképpen az bonyolította, hogy kerültek fel full kínai „animék” is, amiben egyáltalán nem volt megtalálható japán nyoma, vagy csupán egyetlen egy japán ember vett részt a készítésben. Vagy akár a házasságkötős (Enmusubi no Youko-chan) animénél, kínai az írója, de elkészült a kínai változata, majd azt feldolgozta japán is. Bár ilyen maga a Kishableány története, amit szinte minden ország feldolgozott. Ezekben az esetekben már igen nehéz eldönteni, hogy mégis ez most minek számíthat, felkerüljön, ne kerüljön.

A kérdésre visszatérve, miért ne kerülhetne fel akkor már akár egy Totally Spies (Született kémek), Witch és társai. Én személy szerint arra az elhatározásra jutottam, hogy ha már ezeket a meséket is felraknám, aminek viszont már tényleg nincs semmilyen köze az ázsiai országhoz, akkor nem lenne megállás, és tényleg mindent fel kellene rakni kezdve a Micimackótól a Jégkorszakig és így tovább a Dóra a felfedezőig is. Tehát a „miért ne”-re ezt tudnám megválaszolni.

Sok mesénél kiderül, hogy ez bizony koprodukciós és igen is sok köze van az animékhez, míg más esetben, amire én rávágtam volna, hogy van köze, igazából nincs.

Bár az oldal nevében egyáltalán nem szerepel az anime szó, így igazából nem lenne mi megakadályozza, de én szeretném, hogyha megmaradnánk az animék mellett, amikhez még bekerülnek a „fél-anime” társai.

+ 1 tanács az eldöntéshez. Ha nem tudod, hogy pontosan mi is számít animének, mesének vagy koprodukciósnak, akkor a jó öreg wikipedián utána tudsz nézni a készítőknek. Vagy magán az AnimeAddicts oldalán is meg tudod nézni, hogy az adott animénél fel van e tüntetve más ország jele. Legnagyobb sajnálatomra a MyAnimeList-en viszont általában ezek nem kerülnek fel, vagy csak kis mennyiségben.

Súgó Még nincs hozzászólás.

Új hozzászólás Frissítés